Oroszlánkirály teljes mese
Szimba, az oroszlánkirály Mufasa fia gyermeki vakmerőségből és kíváncsiságból besétál álnok nagybátyja, Zordon csapdájába, és ez apja életét követeli. A lelkiismeret-fordulástól gyötört, kétségbeesett kisoroszlán elbujdosik, eltéved a sivatagban, és csak a mókás csavargó-párosnak, Pumbának és Timonnak köszönheti az életét. Velük marad, elfogadja felelőtlen életszemléletüket, boldogan él, és mire felnő, szinte el is felejti, hogy uralkodónak született. Ám végül gyermekkori pajtása, az időközben gyönyörű oroszlánkisasszonnyá serdült Nala rátalál, és elmondja neki, hogy ez egykori oroszlánbirodalom Zordon és a sakálok rémuralma alatt senyved. A kezdetekben még vonakodó Szimba végül hazatér, és apja méltó utódának bizonyulván legyőzi a betolakodókat, elfoglalja a trónt, feleségül veszi Nalát és hamarosan gyermekük születik.
A klasszikus drámákhoz hasonlóan Az oroszlánkirály is tanulságot, sőt a szó nemes értelmében konzervatív életfilozófiát közvetít, és ezt a gyermekek számára érthetően ki is mondja: bármilyen jó és csábító is a gondtalan, gyermeki élet, egyszer óhatatlanul magunkra kell vennünk a felnőttséget és vele együtt a másokért való felelősség terhét – és nemcsak az élet szépségét, hanem a halál tényét is el kell fogadnunk. A film, akár a természeti népek hitvilága, az élővilág nagy körforgását tanítja, azt, hogy mindennek rendelt helye és értelme van a világon. Amikor a kis Szimba megkérdezi az apjától, hogy miért esznek az oroszlánok antilopot, az apja azt válaszolja neki, hogy azért, mert az antilop viszont az oroszlánok teteméből sarjadó füvet eszi meg. Nem sokkal később ő, az állatok bátor és legyőzhetetlen királya is éppen egy megvadultan rohanó csorda patái alatt leli halálát, beteljesítve ezzel az egymást tápláló és pusztító élőlények szimbiózisának vízióját.
Az élet körforgás, az idő pedig megismétli önmagát: az apa nem halhat meg, mert a fiában tovább él. Szimbának meg kell küzdenie ezért a felismerésért, és el kell fogadnia, hogy nemcsak a mának, de a holnapnak is élünk. Ahhoz, hogy igazi királlyá válhasson, elsősorban az szükséges, hogy annyira bízzon önmagában, mint egykor az apjában bízott. Ezért szól Az oroszlánkirály gyermekekhez és felnőttekhez egyaránt – hiszen ahogy a gyermekek rögtön azonosulnak a kalandvágyó és engedetlen kisoroszlán figurájával, úgy kisgyerekükkel együtt mozizó fiatal felnőttek azt értik majd a legjobban, hogy milyen nehéz felelős felnőttnek és – legalábbis saját gyermekük szemében – mindenhatónak lenni.
Minden gyerek királynak születik: övé a világ. Meg kell tanulnia, hogy bánjon vele, hogy nem leigáznia kell, hanem ésszel, erővel, bátorsággal és szeretettel meghódítania. Ha nem így tesz, éljen bármilyen életet, elveszítette alanyi jogon örökölt birodalmát, és nem király többé, hanem csak egy név és történet nélkül hányódó lény, akinek már nincs kinek átadnia apjától örökölt tudását. Az oroszlánkirály, vagyis most már a felnőtt Szimba megtanulta a leckét, és csak át kell adnia gyermekének.
A MeseLandián megnézheted online Az Oroszlánkirályt teljes egészében, mert ez a rajzfilmek egyik legjobbja! – © meselandia.tv
jó a mese
szerintem ezek az igazi szep mesek mint az oroszlan koraly es nem az ujak.
nagyon jó ez a mese ez a kedvencem
Ez a kedvenc gyerekkori mesém
én mégis 13 éves vagyok de még mindig szeretem.
Bocs veletlenul dislajkoltam, csucs ez a mese meg mindig es en 30 vagyok 😉
Nagyon szeretem ezt a mesét és ez nagyon jó mese nem azok az újak
nagyonjó
Kedvenc!!
legjobb mese!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
nagyon tetszik
Ja igaz Gyula
Kedvencem már milliószor láttam
Nekem nagyon tetszett.Ezek a jó mesék és nem az ujjak.Én végig sírtam Mufasa halálát,főleg amikor ébreszgetni próbálta halott apját Szimba.De nekem Timon és Pumba a kedvenceim xd
IIIIIIIIIIiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmáááááááááááááááááááddddddddddddddddddddddddooooooooooooooooommmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm!!!!!!!!!!!!!!!!!!
(Szimbát sajnálom amikor meghal az apja!)